Skip to main content

Guadalupe Victoria Tartalomjegyzék Fiatal évei Részvétele a függetlenségi háborúban Köztársasági elnökként Elnöksége után Források Navigációs menüellenőrizveÉletrajza a buscabiografias.com oldalonRövid életrajza a függetlenségi harc kitörésének 200. évfordulója alkalmából létrehozott kormányzati oldalonÉletrajza a biografiasyvidas.com oldalonRövid életrajza a SEDENA kormányzati oldalonÉletrajza a függetlenségi harc kitörésének 200. évfordulója alkalmából létrehozott kormányzati oldalonAz Egyezmény az AGN kormányzati oldaloneredetiből19 de marzo de 1823. El emperador Agustín de Iturbide abdica al tronoeredetibőlmvszWorldCat69990178n853458100000 0000 6637 2609128776854086697005cb12153227zXX1333526

Guadalupe VictoriaVicente GuerreroJosé María BocanegraPedro VélezAnastasio BustamanteMelchor MúzquizManuel Gómez PedrazaValentín Gómez FaríasAntonio López de Santa AnnaMiguel BarragánJosé Justo CorroNicolás BravoFrancisco Javier EcheverríaValentín CanalizoJosé Joaquín de HerreraMariano Paredes y ArrillagaJosé Mariano SalasPedro María AnayaManuel de la PeñaMariano AristaJuan Bautista CeballosManuel María LombardiniMartín CarreraRómulo DíazJuan Álvarez HurtadoIgnacio ComonfortFélix María ZuloagaManuel Robles PezuelaMiguel MiramónJosé Ignacio PavónFrancisco León de la BarraFrancisco Ignacio MaderoPedro Lascuráin ParedesVictoriano HuertaFrancisco CarvajalVenustiano CarranzaEulalio GutiérrezRoque González GarzaFrancisco Lagos CházaroAdolfo de la HuertaÁlvaro ObregónPlutarco Elías CallesEmilio Portes GilPascual Ortiz RubioAbelardo Luján RodríguezLázaro CárdenasManuel Ávila CamachoMiguel Alemán ValdésAdolfo Ruiz CortinesAdolfo López MateosGustavo Díaz OrdazLuis EcheverríaJosé López PortilloMiguel de la MadridCarlos Salinas de GortariErnesto Zedillo Ponce de LeónVicente Fox QuesadaFelipe Calderón HinojosaEnrique Peña NietoAndrés Manuel López Obrador


Mexikó elnökeiMexikói függetlenségi harcosok1786-ban született személyek1843-ban elhunyt személyekNevet változtatott személyekBebörtönzött személyekPuebla kormányzói


Tamazula1786szeptember 29.Perote1843március 21.függetlenségi harcosMexikóelnökeÚj-VizcayaDurangomexikóvárosiColegio de San IldefonsóbaHermenegildo GaleanaOaxacaMiguel HidalgoGuadalupei SzűzanyáraspanyolNicolás BravóhozPuente del ReyNautlaBoquillas de PiedrasCórdobaOrizabaXalapaJosé María MorelostIguala-tervAgustín IturbidévelAgustín IturbideJuan O'Donojúcórdobai egyezményMexikói CsászárságalkotmánytNagy-BritanniávalVeracruzSan Juan de Ulúa-erődbeMexikói Nemzeti Embertani MúzeumVeracruzhaciendájáraOaxacaPueblacukrászdaháborúbanSan Carlos-erődbenPueblábamexikóvárosiFüggetlenség-emlékmű












Guadalupe Victoria




A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából








Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
























Guadalupe Victoria
Guadalupe Victoria - 02.jpg
 Mexikó 1. elnöke

Hivatali idő
1824. október 10. – 1829. március 31.
Alelnök(ök)
Nicolás Bravo
Előd
ideiglenes kormány
Utód
Vicente Guerrero
Született
1786. szeptember 29.
Tamazula
Elhunyt
1843. március 21. (56 évesen)
Perote
Sírhely
Mexikóváros
Házastársa
María Antonieta Bretón y Velázquez
Foglalkozás

  • politikus

  • katona

  • ügyvéd


Iskolái
San Ildefonso College
Halál oka
Epilepszia
Vallás
katolicizmus
Guadalupe Victoria aláírása
Guadalupe Victoria aláírása

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Guadalupe Victoria témájú médiaállományokat.

Guadalupe Victoria (eredeti nevén José Miguel Ramón Adaucto Fernández y Félix; Tamazula, 1786. szeptember 29. – Perote, 1843. március 21.) mexikói függetlenségi harcos volt, aki a függetlenné vált Mexikó első elnöke lett 1824. október 10. és 1829. március 31. között.[1][2]




Tartalomjegyzék





  • 1 Fiatal évei


  • 2 Részvétele a függetlenségi háborúban


  • 3 Köztársasági elnökként


  • 4 Elnöksége után


  • 5 Források




Fiatal évei


1786. szeptember 29-én született Tamazula városában (akkor Új-Vizcaya tartomány, ma Durango állam), mely később tiszteletére felvette a Tamazula de Victoria nevet. Szülei Manuel Fernández és Alejandra Félix voltak, a fiatal José Miguel nagybátyjánál, Tamazula papjánál, Agustín Fernándeznél nevelkedett.[3] Először a Seminario de Durangóban tanult, majd 1811-ben a mexikóvárosi Colegio de San Ildefonsóba iratkozott be, ahol jogi tanulmányokat folytatott.[4]



Részvétele a függetlenségi háborúban


Iskoláját 1812-ben elhagyta, hogy csatlakozhasson a felkelőkhöz: 1812-ben Hermenegildo Galeana csapataihoz társult. 1812. november 25-én bátorságával kitűnt Oaxaca városának ostromakor, nevét ekkor változtatta meg Guadalupe Victoriára, utalva ezzel a Miguel Hidalgo által a függetlenségi harc szimbólumává választott Guadalupei Szűzanyára és az óhajtott győzelemre (a victoria spanyol szó jelentése: győzelem).


Innentől kezdve évekig a keleti vidékeken, főképpen Veracruzban harcolt Nicolás Bravóhoz csatlakozva, főhadiszállását 1815-ig Puente del Rey hídnál rendezte be, ahol sikeres támadásokat hajtott végre az ott átkelő katonai konvojok ellen. Ennek köszönhetően hamarosan ezredessé lépett elő. Sikeresen megvédte Nautla és Boquillas de Piedras kikötőit, igaz, később a spanyolok mégis elfoglalták ezeket. Victoria ez idő tájt gerillaharcmodort folytatott: gyors rajtaütésekkel gyengítette az ellenséget. Megostromolta és elszigetelte Córdoba, Orizaba és Xalapa városait.


Az általa ellenőrzött területeken saját kormányzatot szervezett és adókat szedett be a háború támogatására, bírókat nevezett ki és előkészítette egy tengeri haderő létrehozásának terveit.


Amikor 1815-ben José María Morelost, a függetlenségi harcok legnagyobb vezéralakját elfogták és kivégezték, a mozgalmat Victoria tartotta életben. 1819 elején azonban el kellett rejtőznie, és csak 1821-ben lépett újra színre a Mexikó függetlenségét kinyilvánító Iguala-terv támogatásának érdekében. Találkozott Agustín Iturbidével, de nem értettek egyet abban, hogy mi legyen a független ország államformája: Iturbide császárságot akart, Victoria köztársaságot.[3][5]



Köztársasági elnökként




Guadalupe Victoria és Nicolás Bravo a köztársaság alkotmányát megteremtő nemzetgyűlésen


Az 1821. augusztus 24-én Agustín Iturbide és Juan O'Donojú alkirály által aláírt córdobai egyezmény kimondta, hogy megszületett a független Mexikói Császárság,[6] azonban amikor 1823. március 19-én Ágoston császár lemondott és hamarosan száműzetésbe vonult,[7] Victoria a Supremo Poder Ejecutivo (Legfelsőbb Végrehajtó Hatalom) nevű ideiglenes kormány tagja lett. 1824-ben elfogadták az alkotmányt (Constitución Federal de los Estados Unidos Mexicanos) és Guadalupe Victoriát elnökké választották.


Legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy más országokkal is elismertesse Mexikó függetlenségét. Emellett megkötött egy kölcsönszerződést Nagy-Britanniával, valamint 1825. november 18-án[1] legyőzte a spanyol csapatok maradékait is, akik a Veracruz városában található San Juan de Ulúa-erődbe vették be magukat. Ezt követően minden spanyolt kiutasított az országból. Elrendelte a rabszolgaság megszüntetését, megalapította a mexikói Nemzeti Múzeumot (Museo Nacional, a Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum elődje) és fejlesztette az oktatást.[3][5]



Elnöksége után


Az 1828-ban megtartott választásokon Victoria nem indult, így 1829 tavaszán mandátuma lejártával távozott az elnöki posztról. Visszatért a Veracruz állambeli El Jobo nevű haciendájára, Durango és Veracruz szenátora lett, ezzel egyidejűleg pedig részt vett a Veracruzban és Oaxaca államban kirobbant felkelések leverésében is, később pedig Puebla állam ideiglenes kormányzója is volt. 1838-ban, érezve a francia fenyegetést, elvállalta Veracruz hadainak irányítását és részt vett a nemzetközi szemmel körülményes ún. cukrászdaháborúban.


Élete végén a perotei San Carlos-erődben élt. 1841-ben feleségül vette María Antonieta Bretón y Velázquezt, de két évvel később epilepsziájának következtében elhunyt. Először a perotei erődben temették el, majd testét 1863-ban Pueblába szállították, később pedig a mexikóvárosi Függetlenség-emlékmű alá helyezték.[1][3][5]



Források



  1. ↑ abc Életrajza a buscabiografias.com oldalon (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 12.)


  2. ↑ Rövid életrajza a függetlenségi harc kitörésének 200. évfordulója alkalmából létrehozott kormányzati oldalon (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 12.)


  3. ↑ abcd Életrajza a biografiasyvidas.com oldalon (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 13.)


  4. ↑ Rövid életrajza a SEDENA kormányzati oldalon (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 12.)


  5. ↑ abc Életrajza a függetlenségi harc kitörésének 200. évfordulója alkalmából létrehozott kormányzati oldalon (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 13.)


  6. ↑ Az Egyezmény az AGN kormányzati oldalon (spanyol nyelven). [2013. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 13.)


  7. ↑ 19 de marzo de 1823. El emperador Agustín de Iturbide abdica al trono (spanyol nyelven). [2012. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 13.)












Sablon:Mexikó elnökei
  • m
  • v
  • sz


Mexikó elnökei
A függetlenségtől
a második császárságig
(1824–1862)

  • Guadalupe Victoria

  • Vicente Guerrero

  • José María Bocanegra

  • Pedro Vélez

  • Anastasio Bustamante

  • Melchor Múzquiz

  • Manuel Gómez Pedraza

  • Valentín Gómez Farías

  • Antonio López de Santa Anna

  • Miguel Barragán

  • José Justo Corro

  • Nicolás Bravo

  • Francisco Javier Echeverría

  • Valentín Canalizo

  • José Joaquín de Herrera

  • Mariano Paredes y Arrillaga

  • José Mariano Salas

  • Pedro María Anaya

  • Manuel de la Peña

  • Mariano Arista

  • Juan Bautista Ceballos

  • Manuel María Lombardini

  • Martín Carrera

  • Rómulo Díaz

  • Juan Álvarez Hurtado

  • Ignacio Comonfort

  • Félix María Zuloaga

  • Manuel Robles Pezuela

  • Miguel Miramón

  • José Ignacio Pavón

Seal of the Government of Mexico.svg
A második császárságtól
a forradalomig
(1867–1911)

  • Benito Juárez

  • Sebastián Lerdo de Tejada

  • José María Iglesias

  • Juan Nepomuceno Méndez

  • Porfirio Díaz

  • Manuel del Refugio González Flores

A forradalomtól
(1911–)

  • Francisco León de la Barra

  • Francisco Ignacio Madero

  • Pedro Lascuráin Paredes

  • Victoriano Huerta

  • Francisco Carvajal

  • Venustiano Carranza

  • Eulalio Gutiérrez

  • Roque González Garza

  • Francisco Lagos Cházaro

  • Adolfo de la Huerta

  • Álvaro Obregón

  • Plutarco Elías Calles

  • Emilio Portes Gil

  • Pascual Ortiz Rubio

  • Abelardo Luján Rodríguez

  • Lázaro Cárdenas

  • Manuel Ávila Camacho

  • Miguel Alemán Valdés

  • Adolfo Ruiz Cortines

  • Adolfo López Mateos

  • Gustavo Díaz Ordaz

  • Luis Echeverría

  • José López Portillo

  • Miguel de la Madrid

  • Carlos Salinas de Gortari

  • Ernesto Zedillo Ponce de León

  • Vicente Fox Quesada

  • Felipe Calderón Hinojosa

  • Enrique Peña Nieto

  • Andrés Manuel López Obrador



Nemzetközi katalógusok

  • WorldCat


  • VIAF: 69990178


  • LCCN: n85345810


  • ISNI: 0000 0000 6637 2609


  • GND: 128776854

  • SUDOC: 086697005


  • BNF: cb12153227z


  • BNE: XX1333526


  • TörténelemTörténelemportál
    • összefoglaló, színes tartalomajánló lap








A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Guadalupe_Victoria&oldid=21076393”










Navigációs menü



























(window.RLQ=window.RLQ||[]).push(function()mw.config.set("wgPageParseReport":"limitreport":"cputime":"0.452","walltime":"0.667","ppvisitednodes":"value":4390,"limit":1000000,"ppgeneratednodes":"value":0,"limit":1500000,"postexpandincludesize":"value":46687,"limit":2097152,"templateargumentsize":"value":20493,"limit":2097152,"expansiondepth":"value":16,"limit":40,"expensivefunctioncount":"value":3,"limit":500,"unstrip-depth":"value":0,"limit":20,"unstrip-size":"value":5626,"limit":5000000,"entityaccesscount":"value":1,"limit":400,"timingprofile":["100.00% 590.961 1 -total"," 47.98% 283.552 1 Sablon:Vezető_infobox"," 34.73% 205.214 1 Sablon:Források"," 33.93% 200.530 2 Sablon:References"," 29.68% 175.380 7 Sablon:Hiv-web"," 29.00% 171.380 7 Sablon:Cite_web"," 16.60% 98.096 31 Sablon:Wikidata"," 15.03% 88.797 100 Sablon:Infobox/Általános"," 8.43% 49.834 11 Sablon:Infobox/Fejezet_feltétellel"," 8.01% 47.339 8 Sablon:Wikidata-f"],"scribunto":"limitreport-timeusage":"value":"0.153","limit":"10.000","limitreport-memusage":"value":2395191,"limit":52428800,"cachereport":"origin":"mw1269","timestamp":"20190401154759","ttl":2592000,"transientcontent":false);mw.config.set("wgBackendResponseTime":174,"wgHostname":"mw1331"););
-

Popular posts from this blog

Францішак Багушэвіч Змест Сям'я | Біяграфія | Творчасць | Мова Багушэвіча | Ацэнкі дзейнасці | Цікавыя факты | Спадчына | Выбраная бібліяграфія | Ушанаванне памяці | У філатэліі | Зноскі | Літаратура | Спасылкі | НавігацыяЛяхоўскі У. Рупіўся дзеля Бога і людзей: Жыццёвы шлях Лявона Вітан-Дубейкаўскага // Вольскі і Памідораў з песняй пра немца Адвакат, паэт, народны заступнік Ашмянскі веснікВ Минске появится площадь Богушевича и улица Сырокомли, Белорусская деловая газета, 19 июля 2001 г.Айцец беларускай нацыянальнай ідэі паўстаў у бронзе Сяргей Аляксандравіч Адашкевіч (1918, Мінск). 80-я гады. Бюст «Францішак Багушэвіч».Яўген Мікалаевіч Ціхановіч. «Партрэт Францішка Багушэвіча»Мікола Мікалаевіч Купава. «Партрэт зачынальніка новай беларускай літаратуры Францішка Багушэвіча»Уладзімір Іванавіч Мелехаў. На помніку «Змагарам за родную мову» Барэльеф «Францішак Багушэвіч»Памяць пра Багушэвіча на Віленшчыне Страчаная сталіца. Беларускія шыльды на вуліцах Вільні«Krynica». Ideologia i przywódcy białoruskiego katolicyzmuФранцішак БагушэвічТворы на knihi.comТворы Францішка Багушэвіча на bellib.byСодаль Уладзімір. Францішак Багушэвіч на Лідчыне;Луцкевіч Антон. Жыцьцё і творчасьць Фр. Багушэвіча ў успамінах ягоных сучасьнікаў // Запісы Беларускага Навуковага таварыства. Вільня, 1938. Сшытак 1. С. 16-34.Большая российская1188761710000 0000 5537 633Xn9209310021619551927869394п

Image
Нарадзіліся 21 сакавікаНарадзіліся ў 1840 годзеНарадзіліся ў Віленскім павеце (Расійская імперыя)Памерлі 28 красавікаПамерлі ў 1900 годзеПамерлі ў Расійскай імперыіПахава...
Read more

Беларусь Змест Назва Гісторыя Геаграфія Сімволіка Дзяржаўны лад Палітычныя партыі Міжнароднае становішча і знешняя палітыка Адміністрацыйны падзел Насельніцтва Эканоміка Культура і грамадства Сацыяльная сфера Узброеныя сілы Заўвагі Літаратура Спасылкі НавігацыяHGЯOiТоп-2011 г. (па версіі ej.by)Топ-2013 г. (па версіі ej.by)Топ-2016 г. (па версіі ej.by)Топ-2017 г. (па версіі ej.by)Нацыянальны статыстычны камітэт Рэспублікі БеларусьШчыльнасць насельніцтва па краінахhttp://naviny.by/rubrics/society/2011/09/16/ic_articles_116_175144/А. Калечыц, У. Ксяндзоў. Спробы засялення краю неандэртальскім чалавекам.І ў Менску былі мамантыА. Калечыц, У. Ксяндзоў. Старажытны каменны век (палеаліт). Першапачатковае засяленне тэрыторыіГ. Штыхаў. Балты і славяне ў VI—VIII стст.М. Клімаў. Полацкае княства ў IX—XI стст.Г. Штыхаў, В. Ляўко. Палітычная гісторыя Полацкай зямліГ. Штыхаў. Дзяржаўны лад у землях-княствахГ. Штыхаў. Дзяржаўны лад у землях-княствахБеларускія землі ў складзе Вялікага Княства ЛітоўскагаЛюблінская унія 1569 г."The Early Stages of Independence"Zapomniane prawdy25 гадоў таму было аб'яўлена, што Язэп Пілсудскі — беларус (фота)Наша вадаДакументы ЧАЭС: Забруджванне тэрыторыі Беларусі « ЧАЭС Зона адчужэнняСведения о политических партиях, зарегистрированных в Республике Беларусь // Министерство юстиции Республики БеларусьСтатыстычны бюлетэнь „Полаўзроставая структура насельніцтва Рэспублікі Беларусь на 1 студзеня 2012 года і сярэднегадовая колькасць насельніцтва за 2011 год“Индекс человеческого развития Беларуси — не было бы нижеБеларусь занимает первое место в СНГ по индексу развития с учетом гендерного факцёраНацыянальны статыстычны камітэт Рэспублікі БеларусьКанстытуцыя РБ. Артыкул 17Трансфармацыйныя задачы БеларусіВыйсце з крызісу — далейшае рэфармаванне Беларускі рубель — сусветны лідар па дэвальвацыяхПра змену коштаў у кастрычніку 2011 г.Бядней за беларусаў у СНД толькі таджыкіСярэдні заробак у верасні дасягнуў 2,26 мільёна рублёўЭканомікаГаласуем за ТОП-100 беларускай прозыСучасныя беларускія мастакіАрхитектура Беларуси BELARUS.BYА. Каханоўскі. Культура Беларусі ўсярэдзіне XVII—XVIII ст.Анталогія беларускай народнай песні, гуказапісы спеваўБеларускія Музычныя IнструментыБеларускі рок, які мы страцілі. Топ-10 гуртоў«Мясцовы час» — нязгаслая легенда беларускай рок-музыкіСЯРГЕЙ БУДКІН. МЫ НЯ ЗНАЕМ СВАЁЙ МУЗЫКІМ. А. Каладзінскі. НАРОДНЫ ТЭАТРМагнацкія культурныя цэнтрыПублічная дыскусія «Беларуская новая пьеса: без беларускай мовы ці беларуская?»Беларускія драматургі па-ранейшаму лепш ставяцца за мяжой, чым на радзіме«Працэс незалежнага кіно пайшоў, і дзяржаву турбуе яго непадкантрольнасць»Беларускія філосафы ў пошуках прасторыВсе идём в библиотекуАрхіваванаАб Нацыянальнай праграме даследавання і выкарыстання касмічнай прасторы ў мірных мэтах на 2008—2012 гадыУ космас — разам.У суседнім з Барысаўскім раёне пабудуюць Камандна-вымяральны пунктСвяты і абрады беларусаў«Мірныя бульбашы з малой краіны» — 5 непраўдзівых стэрэатыпаў пра БеларусьМ. Раманюк. Беларускае народнае адзеннеУ Беларусі скарачаецца колькасць злачынстваўЛукашэнка незадаволены мінскімі ўладамі Крадзяжы складаюць у Мінску каля 70% злачынстваў Узровень злачыннасці ў Мінскай вобласці — адзін з самых высокіх у краіне Генпракуратура аналізуе стан са злачыннасцю ў Беларусі па каэфіцыенце злачыннасці У Беларусі стабілізавалася крымінагеннае становішча, лічыць генпракурорЗамежнікі сталі здзяйсняць у Беларусі больш злачынстваўМУС Беларусі турбуе рост рэцыдыўнай злачыннасціЯ з ЖЭСа. Дазволіце вас абкрасці! Рэйтынг усіх службаў і падраздзяленняў ГУУС Мінгарвыканкама вырасАб КДБ РБГісторыя Аператыўна-аналітычнага цэнтра РБГісторыя ДКФРТаможняagentura.ruБеларусьBelarus.by — Афіцыйны сайт Рэспублікі БеларусьСайт урада БеларусіRadzima.org — Збор архітэктурных помнікаў, гісторыя Беларусі«Глобус Беларуси»Гербы и флаги БеларусиАсаблівасці каменнага веку на БеларусіА. Калечыц, У. Ксяндзоў. Старажытны каменны век (палеаліт). Першапачатковае засяленне тэрыторыіУ. Ксяндзоў. Сярэдні каменны век (мезаліт). Засяленне краю плямёнамі паляўнічых, рыбакоў і збіральнікаўА. Калечыц, М. Чарняўскі. Плямёны на тэрыторыі Беларусі ў новым каменным веку (неаліце)А. Калечыц, У. Ксяндзоў, М. Чарняўскі. Гаспадарчыя заняткі ў каменным векуЭ. Зайкоўскі. Духоўная культура ў каменным векуАсаблівасці бронзавага веку на БеларусіФарміраванне супольнасцей ранняга перыяду бронзавага векуФотографии БеларусиРоля беларускіх зямель ва ўтварэнні і ўмацаванні ВКЛВ. Фадзеева. З гісторыі развіцця беларускай народнай вышыўкіDMOZGran catalanaБольшая российскаяBritannica (анлайн)Швейцарскі гістарычны15325917611952699xDA123282154079143-90000 0001 2171 2080n9112870100577502ge128882171858027501086026362074122714179пппппп

Image
АлбаніяАндораАўстрыяБалгарыяБеларусьБельгіяБоснія і ГерцагавінаВатыканВенгрыяВялікабрытаніяГерманіяГрэцыяДаніяІрландыяІсландыяІспаніяІталіяКазах...
Read more

ValueError: Expected n_neighbors <= n_samples, but n_samples = 1, n_neighbors = 6 (SMOTE) The 2019 Stack Overflow Developer Survey Results Are InCan SMOTE be applied over sequence of words (sentences)?ValueError when doing validation with random forestsSMOTE and multi class oversamplingLogic behind SMOTE-NC?ValueError: Error when checking target: expected dense_1 to have shape (7,) but got array with shape (1,)SmoteBoost: Should SMOTE be ran individually for each iteration/tree in the boosting?solving multi-class imbalance classification using smote and OSSUsing SMOTE for Synthetic Data generation to improve performance on unbalanced dataproblem of entry format for a simple model in KerasSVM SMOTE fit_resample() function runs forever with no result

Image
It's possible to achieve negative score? Are USB sockets on wall outlets live all the time, even when the switch is off? Realistic Alternatives to Dust: What Else Could Feed a Plankton Bloom? Geography at the pixel level Does a dangling wire really electrocute me if I'm standing in water? What could be the right powersource for 15 seconds lifespan disposable giant chainsaw? Pristine Bit Checking If the Wish spell is used to duplicate the effect of Simulacrum, are existing duplicates destroyed? "Riffle" two strings Why is the maximum length of OpenWrt’s root password 8 characters? Is "plugging out" electronic devices an American expression? CiviEvent: Public link for events of a specific type Is this food a bread or a loaf? What tool would a Roman-age civilization have to grind silver and other metals into dust? Which Sci-Fi work first showed weapon of galactic-scale mass destruction? What is the best strategy for white in this p...
Read more